>> Cikk megtekintése eredetiben az ikonra vagy a képre kattintva (JPG formátum)
Helyben olvasáshoz:
A Milu-könyvek sorozatban megjelent „Csodatévő csontkovácsok" egyik legkiismerhetetlenebb mágusa itt él Kecskeméten. Maguk a sokat látott és próbált szakemberek is megdöbbennek ujjainak kivételes „röntgenérzékenységén". Szinte már érintés előtt „látja" ujjaival a betegséget... Szerettem volna kissé közelebbről megismerni Teleky Sándor „módszerét".
A saját lábán távozott
- Honnan származik ez a képességed? Veled született?
- Édesapámtól tanultam. Ezt bő tíz éves tapasztalat egészíti ki... Az anatómiát mindenképpen ismerni kell hozzá, no és tudni kell tapintani. Amit én csinálok, az nem azonos a „kyropraktikával". Kiskunhalason édesapám a személyes erejét és képességeit is átadta nekem, míg mellette dolgoztam. Hasonlóképpen magam is elkezdtem már fejleszteni a fiam anatómiai ismereteit és tapintóérzékét.
- Mit tudsz elérni? Mit nem? Valódi csodákat?
- Az elcsúszott gerincet helyrerakom. Teljesen tisztában kell lennem azzal, amit csinálok. Ugyanannyi kárt tehetek, ha nem vigyázok, mint hasznot. Több ezer esetből én még nem tévedtem.
- Hogyan készülsz fel a gyógyításra?
- Rögzítem magamban, hogyan állnak a gerincek a csigolyák. Majd megpróbálom felállítani a teóriámat. Számba veszem, hogy minek hol kellene lennie. Előre lejátszom magamban, hogy melyik ujjammal mit csináljak. Amíg nem végeztem, addig ezeket a fejemben tartom. Ha egy idegszál becsípődött, az a kérdés, merről fogjak hozzá a kiszabadításához.
- Milyen kivételesen emlékezetes eseteid voltak mostanság?
- Egy súlyosan paralízises kislányt hozott el hozzám az édesanyja. Fémsínben volt a lába. Iskolába nem járhatott, otthon tanult. Az első beavatkozás alkalmával kiderült, hogy nem voltak helyükön a combcsontjai. Először tehát ezeket helyretettem. Rögtön utána a saját lábán ment ki. Az édesanyja vitte utána a fém segédeszközöket. Néhány nappal ezelőtt másodszor is eljöttek hozzám. A kislány járása teljesen helyrejött. A két lába tökéletesen egyforma lett. Feledhetetlen élmény marad számomra az elzarándokló család hálája. Örömükben egyszerre sírtak és nevettek... Vagy egy másik eset: meszes kinövéssel keresett fel egy Eger környéki asszony. A meszesedéssel, persze, nem lehet mit kezdeni. De a kinövéssel sikerült megbirkóznom.
Az ujjaim lassan elnyomorodnak
- Könnyűszerrel gyógyítasz?
- Ahogy fáradok, úgy csökken a teljesítményem. Egy szokásosan zsúfolt nap után teljsen kimerülök szellemileg. Édesapámnál, Halason 100-120 beteg is összegyűlt egy- egy alkalommal. Ennek lett ő a nyomorékja. Együtt rendeltünk. Egyszer a rendelési idő végén hívták, hogy vegyen ki egy súlyos becsípődést. Ez már neki is sok volt. Annyira kikészült, hogy csaknem ottmaradt a betege mellett. Agyvérzést kapott, s teljesen lebénult... De akkorára az apám ujjai már egészen bezsugorodtak. Én is tisztában vagyok vele, hogy először a jobb kezem ujjai fognak elnyomorodni, utána meg a többi.
- Ilyen veszélyeket rejt hát magában ez a pálya. Mi inspirál mégis a folytatásra?
- Lehet-e nagyobb örömöt elképzelni, mint végigkísérni valakinek a meggyógyulását? Aki eddig éppen- hogy moccantani tudta a karját, az egy csapásra az égig lendíti... Még sebész adjunktusnak is helyrehoztam az ujjaimmal krónikus betegségét.
- Nem vagy te fanatikusa a „szakmádnak"?
- Tiszteletben tartom a másik ember hitét. A szélsőségeket a magam részéről kerülöm.
Nem izgatja a külföldi karrier
- Egyébként az orvostársadalom egységesen örvendezik eredményeiden?
- Nagyon sok orvos páciensem van. Nem bántanak egyáltalán. Ilyesmi korábban sem fordult elő. Sőt, van, aki hozzám küldi a betegeit.
- A karriered nem foglalkoztat?
- Számomra a „kollégáknál" fontosabbak a betegeim. Nem szeretek a kirakatban lenni... Több klinikai meghívást utasítottam vissza. Szerintem a nincstelen embernek is joga van a gyógyuláshoz. Olyasmi is előfordul, hogy 20 forintot kapok a szegény betegtől. Valaki a nyugdíjának a maradékából, 150 forintból akart átadni nekem 50-et. Nem fogadhattam el. Sajnos, sokan kihasználják, hogy a betegek bármennyit megadnak az egészségükért.
- Külföldről nem kerestek meg?
- Legutóbb éppen egy angol betegbiztosító társaság hívott meg. Visszautasítottam az invitálást. Az nem én vagyok, aki külföldön csinál karriert.
- Mivel töltőd a szabad idődet?
A pihenés számomra a gyerekeimmel való foglalkozás. A nyáron például egy délután beültünk a cukrászdába. Teljesen átbeszéltük, hogy mi foglalkoztatja különösképpen őket. A lányom nyelvérzéke fantasztikusan jó. Ennek nagyon örülök ... Elnyomorodott édesapám hétről hétre várja Kiskunhalason a látogatásunkat. Ezután is fel akarom keresni minden hét végén.
- Adjon Isten erőt hozzá, hogy sok beteget gyógyíts meg csodatévő ujjaiddal.
T.G.K.